2.//4.rész.

Tadadada.

Íme az új rész, 7 komment és új rész, most már komolyan! SOKÁ hoztam, tudom és sajnálom. Ebbe az iskolai felhajtásba teljesen elfelejtettem, hogy a blog SZÜLINAPJA SZEPTEMBER 1-JÉN VOLT. Utólag is boldog szülinapot neki:D 

A részről. nem a legjobb, inkább párbeszédes rész lett, sajnálom, de most már egyre közelebb kerülünk a bonyodalmakhoz, amiket talán senki sem vár. 

80 feliratkozó meglesz szeptemberben? :))

JÓ OLVASÁST!:)

Folyamatosan teltek a napok. Már 1 hónapja, hogy vissza jöttem Londonba, hogy itt folytassam nyomorúságos életemet. Karácsony harmadik napján Harryvel elutaztunk Magyarországra, és amilyen gyorsan tudtunk, úgy jöttünk el. Anyu véglegesen megutálta Harryt, apu pedig nem bízik benne, de bírja. Elég vicces. Egész vacsora alatt azt hallgattam, hogy mennyire nem nekem való ez a srác. De ők honnan tudják? Minden szempontból a legjobb nekem, és talán a szüleim nem is ismernek. Örülök, hogy a beszélgetésünket Harry nem értette. Bella lefoglalta teljes mértékben amíg mi vitáztunk.
Harry azóta vett egy házat, amiben egy kisebb medence, 5 hálószoba, 6 fürdőszoba, egy hatalmas játszóterem, egy moziterem, egy nagy konyha ebédlővel együtt, és egy nappali, na meg egy számára kidolgozott stúdió amit én csak egy dolgozó szobának hívok. Kétség kívül amióta az életében vagyok ez a legnagyobb háza. Én sorra kapom a modell melókat. Most például egy téli kollekció reklám arcának kell lennem, és ennek Harry annyira nem örül, mert így minden férfi engem akar majd. Talán örülnie kéne, hogy sikeres vagyok. Az igazságot megvallva az új év óta 2 munkám volt, és azóta is London belvárosában néhány plakáton én lógok. Vicces magam látni az utcán.
Az új évet Liammel és Daniellel töltöttük, majd később a többiekkel egy házi buliban. Harry nagyon berúgott, ahogyan Liam is. Dani egy kicsit volt csak becsiccsentve, én pedig nem ittam. Milyen jó kislány vagyok. Eleanor nagyon izgul a szülés miatt, már csak 1 hónap. Úristen. Nagyon eltelt az idő, és nyakukon az esküvő is. Louis és én nem beszélgetünk annyit mint régen. Talán jobb ez így, kínosan érzem magam amikor csak vissza gondolok, hogy mi ketten...

Egy ajtó csapódás zavart meg kellemes pihenésemből. Harry rohant be hozzám, én pedig mit sem sejtve nagy híréről.
-Mi ez a nagy öröm?-kérdeztem meg halkan.
-Világ körüli turnéra megyünk-ült le mellém és önelégülten mosolygott.
-Hogy micsoda?-hangom egy oktávval feljebb ugrott
-Megyünk Amerikába, Japánba, Európa összes országába. Úristen Stacy annyira boldog vagyok. Végre összejött. Sikerült minden álmom-nyomott egy puszit homlokomra.
-Mikor kezdődik?-kérdeztem meg halkan, és mintha belülről egy kicsit összetörtem.
Nem néztem Harry szemébe, nem akartam hogy lássa, nem örülök annyira a hírnek mint ő. Szörnyű vagyok tudom. A kanapét kapirgáltam, fedezve szomorúságomat.
-3 hónap múlva. Áprilisba indulunk. Pontosan április 5-én-halkult el.
-És meddig tart?
-Ha minden igaz másfél év.
-Gratulálok-erőltettem egy mosolyt az arcomra, és felálltam hogy gyorsan kimehessek a konyhába egy zsebkendőért, amivel apró könnyeimet tudom letörölni. Neki támaszkodtam a pultnak, és a könnyeim csurogtak. Miért kell elmenni? Most kaptam vissza. Örülnöm kéne, mint egy tökéletes barátnő, de nem akarom, hogy elmenjen. Letöröltem a könnyeimet és mély levegőt vettem. Hallottam egy halk ajtó nyitódást, gondoltam, hogy Harry.
-Bejöhetek?-kérdezte halkan.
Közelebb jött hozzám és maga felé fordított.
-Miért sírsz?-kérdezte és homlokát össze ráncolta.
-Nem tudom-csuklott el a hangom.
-Ha a turné miatt..Kérlek ne-mutatóujjával az államnál fogva felemelte a fejem, hogy szemébe nézzek.
-Harry másfél rohadt sok idő-próbáltam megszólalni és sikerült.
-Lehet. De ott leszel velem, és együtt leszünk. Addig meg kiélvezzük, hogy mindennap együtt vagyunk.-ölelt át.
-Nem lehetek mindig veled, és..-kezdtem mondandómba.
-Ha a lányokra célzol, nem érdekelnek. Egyedül te. Bízz bennem, kérlek-puha csókot nyomott homlokomra.
-Benned bízok, a többiekben nem-suttogtam.
Harry elmosolyodott, majd felemelt és a pultra ültetett fel. A legutóbbi ilyen próbálkozása után, az ágyban kötöttünk ki. Kisepert egy tincset az arcomból, és melegen mosolygott rám.
-Mi az?-kérdeztem meg.
-Gyönyörű vagy-lassan beszélt.
Elmosolyodtam.
-Makacs-folytatta-Lenyűgöző, tökéletes.
-Hagyd abba-böktem mellkasába.
-És az enyém-lágy csókot nyomott ajkaimra, és rövid csókunk hosszúra nyúlt.
Csókunk végén, homlokunkat összetapasztottuk, és kicsit gyorsabban vettük a levegőt. Éreztem ahogyan pír fedi be az arcomat.

***

Befordultam a sarkon, és Eleanor pillantottam meg a ház ajtajában, ahogyan egy szőke hajú lánnyal beszélgetett.Közelebb sétáltam, mire El köszöntött egy hatalmas öleléssel. Majd megfordultam és csak akkor vettem észre, hogy Olív itt van. Meglepődtem, és hatalmas mosollyal az arcomon átöleltem. Szorosan öleltük egymást, utoljára 4 hónapja találkoztunk. Nagyon örültem, hogy Niall barátnője, vagyis azt hiszem még együtt vannak, velünk van. Persze minden nap beszéltem vele telefonon, szinte..De az más mint élőben.
Bementünk a házba, leültünk a hatalmas kanapéra, és El kiszaladt a konyhába 3 pohár teáért. Én addig fülig érő mosollyal tudakoltam meg néhány információt a lányról.
-Hogy kerülsz ide? Már félre értés ne essék, boldog vagyok, hogy itt vagy, de miért nem szóltál, hogy jössz?-folyt belőlem a szó.
-Igazából én sem tudtam. Niall reggel felhívott, hogy a repülőgép 10 perc múlva landol, és hogy induljak a repülőtérre. Tervezve volt, hogy jövök, de nem az, hogy ma-nevetett.
-Júj Niall nagyon cuki-böktem oldalba.
-Az-mosolygott.
-Boldog vagy vele?-enyhítettem nevetésemen, és csak lágyan mosolyogtam.
-Igen, nagyon. Azt hiszem szerelmes vagyok-halkult el.
-Mondtad már neki?-kérdeztem, és abban a pillanatban El robogott ki egy tálcával amin három bögre és egy yorkshire filterek voltak. Leült az előttünk lévő kanapéra, és hatalmas hasára tette a kezét.
-Miről maradtam le?-kérdezte mosolyogva.
-Olívia szerelmes-csúszott ki a számon hirtelen.
-Ez remek-ugrott fel egy kicsit El, majd a teájához nyúlt.
-Niall még nem tudja-nevetett.
Hogy-hogy nem tudja? Ha jól vagyok informálva már vagy 7 és fél hónapja együtt vannak, és még nem mondta el? Biztos meg akart bizonyosodni az érzéseiről, de ez nagyon sok idő.
-Hogy jöttél rá?-érdeklődött El.
-Érdekes sztori-kortyolt bele a poharába Oli- Niall 1 hónapja nálam aludt. És amikor felkeltem édesen szuszogott mellettem, én pedig csodáltam ahogyan alszik. Szőke rövid tincsei kócosan szétterültek a párnán, és édesen beszélt álmában. Akkor tudtam, hogy szeretem. Annyira csodálatos, hogy még amikor alszik akkor is imádni való. Komolyan. Aztán este elvitt vacsorázni, és elfelejtette hogy nem ehetek tej terméket, így a palacsintát vissza kellet vitetni, és átkozta magát, hogy mindent elrontott. Mire én csak megcsókoltam, és amikor elváltak az ajkaink bevallotta, hogy szeret.
-Szóval Niall vallotta be elsőnek?-mosolyogtam.
-Igen..7 hónap után. Én meg egy nagy majom vagyok. Miért nem merem neki elmondani? Kész szerencsétlenség vagyok-temette arcát a kezeibe.
-Dehogy vagy az-tette egyik kezét El a térdére-Csak félsz. Te tudod, hogy Niall hogy érez. Ő viszont nem tudja. Neki ez olyan mintha csak játszanál vele. Mond el neki ma. Kérlek-mosolygott.
Aprót bólintott majd elmosolyodott.
-És mikor is szülsz?-nézett fel Eleanorra csillogó szemekkel.
-Február 10-re van kiírva, de nem tudom. Nagyon félek, viszont annyira jó érzés. Remélem le megy a hasam az esküvőig-nevetett.
-Az mikor lesz?-kérdeztem meg.
-Március 2-mosolygott.
-És ruhád van már?-érdeklődött Olív.
-Még nincs..Miért lenne? Még bazi nagy a hasam-nevetett fel és kicsit ki is löttyintette teáját.
Felugrottam, hogy kirohanjak egy kis rongyért amivel fel tudom itatni a kiborított teát. Vissza szaladtam, és csak annyit láttam, hogy Olívnak hűlt helye van, Eleanor pedig békésen iszogatta tovább a teáját.
-Umm, Olív?-kérdeztem miközben oda sétáltam a kisebb tócsához.
-Telefonál. Fel ment az emeletre.-mondta, és felhúzta maga mellé a két lábát.
Néhány perc múlva, amikor a tócsa eltűnt, és megittam a teámat, Olív vissza fáradt hozzánk. Tiszta vörös volt arca, alig tudtuk leszűrni arcáról, hogy mi történhetett.  Gyorsan leült mellém, testtartása merev volt, két kezét a térdére helyezte, és előre bambult. Eleanor teljesen megrémült, látván ezt az Olívot.
-Baj van?-tette fel félve a kérdést El.
Bólogatott.
-Mi történt?-szinte már suttogtam.
Nem válaszolt. Rám nézett, de nem jött válasz.
-Hm?-hümmögött Eleanor.
-Ma..Ma elmegyek Niallel vacsorázni..de-kezdett bele de elakadt.
-Mond már-emeltem fel a hangom.
-Nincs olyan ruhám, amit fel tudnék venni-hunyta le a szemét.
Most komolyan? Ennyi a baja? Hogy nincs alkalmi ruhája? Atyaég.
-Meg könnyebbültem-sóhajtott Eleanor.
-Akkor indulhatunk vásárolni?-dörzsöltem a kezem huncut mosollyal.

Átszeltük a boltokat, több mint 3 órán át vásároltunk. Életemben nem vásároltam még ennyit. Harry meg fog ölni amiért ennyi ronggyal térek haza. Nem mintha érdekelne, egy kis ruhatár frissítés sohasem árt, főleg, hogy nem Harry pénzén vásárolok. Olyat nem tennék. Nekem is akad meló, amivel nem kis összeget zsebelek be, az egy ideig jó, és takarékoskodom, hogy az ilyen alkalmakra megfelelő legyen.
Olívnak egy gyönyörű kék selyem ruhát választottunk, ami tökéletesen kiemeli nőies alakját. Mellé egy gyönyörű gyöngy nyakláncot, és egy pár fülbevalót. A cipőt ő választotta, így nem lehettem ott amikor eldöntötte, melyiket is veszi meg. Eleanort és engem kiküldött. Talán túl sok mindent mutattunk neki, ami miatt a cipő választásnál nem lehettünk ott. Még csak meg sem mutatta, és ezt jól megjegyeztem. Reszkess Olív, ha legközelebb nekem megyünk vásárolni.
Haza battyogtam, és előkotortam a zsebemből a kulcsokat. A zacskókat a földre helyeztem, amíg az ajtót kinyitottam, majd a kattanás után benyitottam, és felvettem a zacskókat. Beléptem a házba, és kiáltottam egy "Haza jöttem"-et. Hallottam az emeltről való lefelé trappolást a lépcsőn, tudtam, hogy Harry jön.
-Szia ki..-fordult be az ajtón köszönés közben, de amikor meglátta csomagokat abba hagyta a beszélést.
-Szia Harry-nyomtam egy puszit arcára, majd néhány csomaggal bevonultam az ebédlőbe. Nagyon megszomjaztam, így vizet kerestem a hűtőben.
-Ez minden? Többre nem telt?-éreztem a szarkazmust a hangjában.
-Gondoltam, mindjárt itt a tavasz, feldobom a ruha táram. Nagy baj?-kérdeztem és egy pohárba öntöttem a hideg vizet.
Harry megrántotta a vállát, és a zacskókat kezdte vizslatni.  Bele nézett az egyikbe, pont egy fehérneműsbe.
-Azt hiszem jól tetted-huncut mosoly ült az arcára.
Elpirultam, majd az ablak felé fordultam, és inni kezdtem. Néhány másodperc elteltével, ahogyan kiürült a poharam, két kéz fonódott derekam köré, éreztem Harry meleg leheletét a nyakamon. Puszit hagyott nyakamon, bizseregni kezdett a felület amihez szája ért. Kirázott a hideg.
-Talán menjünk fel-suttogta fülembe.
Nem kellett kétszer kérni, összekulcsoltuk a kezünket, és felsétáltunk a lépcsőn, egyenesen be a hálószobába.