Lépj tovább...85.rész.

5 KOMMENT és új rész. Igyekszek új részeket hozni, de nem mindig vagyok gép közelbe, így nem tudok. Most már tudok tabon is blogot írni, így talán hamarabb tudom hozni az új részt.
MÉG VALAMI! Szeretném, hogy a facebook csoport, ne csak annyiból álljon, hogy kiteszem az új részt. Most már oda is elfogadom a kritikákat, vagy ha valakinek valami gondja akad, pasi, család, suli, barátok, nyugodtan írja le, és megpróbálunk segíteni ezen. De komolyan, vagy ismerkedni, bármi, csak ne az legyen, hogy megosztom a blogot és kész..
CSATLAKOZZATOK A FB CSOPORTBA!
Na ennyi, jó olvasást:)

London, másnap, Zayn Malik szemszöge

Szörnyű érzés volt Harryt látni, ahogy begyógyszerezve feküdt  a földön. Soha nem bocsájtottam volna meg magamnak, ha nem megyek be az nap este az ajtón. Nem tudom miért tehette, biztos Stacy miatt. Szeretem Stacyt, de már kivagyok tőle, hogy ezt teszi Harryvel. Ahogy kihívtam a mentőket, utána a srácokat tárcsáztam. A mentősök vagy 3 perc alatt kiértek, ami remek. Bementünk a kórházba, ahol rögtön jöttek az orvosok. Harry fel fog épülni. Ha később veszem észre, vagy ha észre se veszem meghal. Harry nyöszörögni kezdett.
-H-hol vagyok?-kérdezte.
-Kórházban. Megint-válaszoltam.-Tudod te mekkora egy balek vagy? Begyógyszerezed magad egy csaj miatt? Nem vagy normális.-vágtam a fejéhez.
-Ő nem csak egy csaj-motyogta.
-De az. Megölted volna magad miatta.-ültem le mellé.-Nem gondoltál ránk? Vagy a rajongókra? Esetleg a családodra?-suttogtam neki.
-Csak Stacyre gondoltam.-válaszolt.
-Ez a baj. Nálam fogsz lakni. Velem és Perrievel, amíg nem lépsz tovább. Kiszámíthatatlan vagy.-szóltam rá.
-Dehogyis, jól vagyok. Meg gondolatlan voltam. Sajnálom semmi bajom sincsen. Hadd menjek el.-mondta, és fel ült az ágyra, majd el akart menni, de megakadályozta az orvos aki éppen akkor jött a szobába.
-Hova, hova Mr.Styles?-mondta.
-El innen jó messzire.-motyogta vissza.
-Innen nem mész el egy jó ideig. Bent maradsz. Csak nem hiszed, hogy ezek után saját felelősségre elmehetsz?
-Az én felelősségemre eljöhet nem?-szóltam közbe.
-Nem lenne szabad.
-Már elnézést, de híresek vagyunk, és holnap adjuk ki az új CD-t. Kérem csak engedjen el minket, vigyázok rá, és nem fog újra ilyet tenni, azt garantálom-mondtam és közben szúrós szemmel néztem Harryre.
-Rendben. De nem lenne szabad!-mondta, és kiment az irodájába néhány papírért.
Néhány perc múlva vissza jött, addig összeszedtem Harry cókmókját. Aláírtam a papírt és elindultunk kifelé. Beültünk a kocsiba, amit tegnap előtt vettem, gyönyörű példány. Harry még nem látta, akkor szemlélhette meg elsőnek az új járgányom.
-Perrie mit mondott erre?-nevetett miközben vizsgálgatta a kocsim.
-Imádja. De megbeszéltük, hogy ez az én kocsim így csak néha mehet vele-nevetettem fel, majd beszálltunk a kocsiba.
Elsőnek is Harry háza felé vettem az irányt, holnapra viszünk el egy két cuccot, meg az elkövetkezendő pár napra, hétre, hónapra, addig amíg el nem felejti..Tudjuk kit. Nem hagytam a kocsiban sem egyedül, be kellett velem jönnie. Kicsit félve mentem be abba a házba, ahol Harryt láttam a földön feküdve, de nem engedtem meg, hogy újra megtörténhessen. Hazz végig követett, mivel nem volt más választása. Összepakoltunk kemény fél óra alatt, és elindultunk ki a kocsihoz újra. Haza fuvaroztam magunkat, ahol csodálatos barátnőm az ajtóban állt Jade-del.
-Szia Jade-köszöntem neki, miközben Harry cuccát szedtem ki a csomagtartóból.
-Hi Zayn, szia Harry-mosolygott.
Közelebb mentem hozzájuk, Jadenek egy arcra puszival szoktam köszönni, Perrienek meg csókkal.
-Megmutatom Harry szobáját.-mondtam-Itt fog lakni egy ideig-nevettem.
Megmutattam a szobáját, majd magára hagytam. A vendég szobában nincs semmi olyan dolog amit meg lehetne enni, és halálos lenne, vagy satöbbi. Tiszta szívvel léptem ki a szobából. Lementem a földszintre, ahol Perrie ült a fotelban miközben egy divat magazint lapozgatott. Lehuppantam a kanapéra, fejem hátra döntöttem és behunytam a szemem.
-Jól van?-kérdezett halkan a Pezz.
-Túl lesz rajta, és majd ebben segítek neki-mondtam magabiztosan.-Elviszem bulizni holnap, és majd rájön, hogy ő az a fajta aki minden csajt felszed. Hamar elfogja felejteni. Higgy nekem.-folytattam.
-Zayn nem biztos, hogy az a megoldás, ha elviszed bulizni, és jól leisszátok magatokat. Lehet, hogy az kéne, hogy Stacy és Harry újra összejöjjenek.-mondogatta Perrie.
-Azt nem mondtam, hogy én is inni fogok.-mondtam, mintha csak ezt a egyik mondatot hallottam volna meg.

MÁSNAP

Reggel 8:30, Harry Styles szemszöge.

Egész este csak forgolódtam. Ekkora balek is én lehetek, hogy egyszer kísérelek meg egy öngyilkossági kísérletet és még az sem jön össze. Felültem az ágyban, és kinéztem az ablakon. A hó esni kezdett, mégsem volt olyan érzetem, hogy tél van. Miért is lenne? -Na jó ebbe ne menjünk bele-gondoltam. Felálltam és a tükör felé indultam meg. Fejem megdörzsöltem, eléggé fáj. Majd veszek be valamit ellene. Beálltam a tükör elé, néhány kusza göndör fürt állt fel, amit kezeimmel szépen beállítottam. Felöltöztem, és lementem a nappaliba, ahol Perrie kávét kortyolgatott. Zayn a konyhában készített tükör tojást, és még valami mást is, azt nem igazán láttam ki. Beálltam a szekrény elé, és kinyitottam. Ráhibáztam pont a gyógyszereset nyitottam ki. Kivettem egy fej fájás elleni kapszulát, mire Zayn rám nézett.
-Hé haver, azonnal tedd azt el! Meg ne lássalak ennek a szekrénynek a közelébe-apáskodott, amin tudat nélkül elmosolyodtam.
-Csak fáj a fejem-nevettem.
-Akkor hagyjuk, hogy fájjon. Nem eszel többet gyógyszert!-ültetett le az asztalhoz.
Perrie is leült velem szembe, és ő is nevetett azon ahogy Zayn utasított.
-Jó apuka lesz-nevetett Perrie.
-Csak nem?-kérdeztem meglepődve.
-Nem. Dehogyis-mosolygott.
Zayn felszolgálta a reggelit. Aránylag finom volt, de nem akarok újra ilyet enni. Esetleg holnap én csinálom a reggelit.
-Hány óra?-kérdeztem meg.
-11.-válaszolt Perrie.
-Basszus, nekünk háromnegyed 11-re kellett volna mennünk a stúdióba. Harry készülj, indulunk-mondta, és felrohant a szobába.
-Akkor én kint megvárom a kocsiba-nevettem és fel vettem a kocsi kulcsait.
Beültem a kocsiba, és közben figyeltem a parkot, ahol szerelmes párok ölelkeztek és csókolóztak. A gyerekeket akik játszanak, én miért nem lehetek olyan? Akaratlanul is bekönnyesedett a szemem, ha csak bele gondolok, hogy..Nem az a hajó már elúszott. Elcsesztem, és nem változtathatok ezen. Nem adom fel, tudom, hogy szeret, de nem fog újra összejönni velem. Zayn kirohant a házból, és beugrott a kocsiba. Kifordult a felhajtóról, elég veszélyesen, és elindultunk. Még én is féltem mellette, ahogy vezetett. A kellő sebességet régen átlépte, de így a 15 perces utat levágtunk 5 percre. Hála Zaynnek nem késtünk "nagyon" sokat a CD kiadásáról. Berohantunk az épületbe, már a nevetéstől fulladoztunk, hogy hogyan lehetünk szerencsétlenek. Louis hátba vert mindkettőnket, majd leültünk a helyünkre. Rengetegen voltak az épületbe. A lányok sikongattak, és énekelték a régi dalainkat. Aztán felcsendült az egyik új zenénk a Rock Me, és a végénél már azt is énekelték. Elképesztőek, elsőnek hallják de már tudják. Sok papírt adtunk ma ki a kezünk alól. Egy kislány ért hozzám, és amíg írtam neki addig kérdezett.
-Kérlek, jöjjetek újra össze Stacyvel, tökéletesek vagytok, még ha ti ezt nem is tudjátok. Kérlek-mondtam szomorú arc kifejezéssel, mire a mosoly lehervadt az arcomról. Még hagytam leülepedni a dolgokat, de aztán többen is kérdezték, hogy mi van Stacyvel, együtt vagyunk-e még. Egy idő után elegem lett az örökös témából, és kimentem az épületből. Friss levegőre van szükségem, hogy gondolkozni tudjak. Könnycseppek hagyták el a szememet, és azt hiszem tudom mivel próbálhatnám meg visszaszerezni Stacyt. Liam jött ki utánam, és mondta, hogy vége van. De nekünk még maradnunk kell.
-Jól vagy haver?-kérdezte és a falnak támaszkodott, ahogy én is
-Hiányzik, azt hiszem-motyogtam.
-Lépj tovább..-mondta.
-Rendben, megteszem ha ti mondjátok-hazudtam nekik. Persze hogy elfogom játszani, hogy nincs rá szükségem, nem fogom hagyni, hogy más karjai közt ébredjen. Vagy ha már az soha nem jön össze, legalább azt nem, hogy így távozzon el. Egy papíron elbúcsúzva. Bementünk a stúdióba, ahol a turné helyszíneit beszéltük meg. Pont kapóra jött az egyik koncert helyszíne, így közelebb kerülök hozzá...