55.rész.

 Egy újabb napot kezdtem el Harry nélkül. Hiányzik, egyre jobban. De tudom, hogy nemsokára itt lesz velem, és ez megnyugtat. Ma nem kellett az egyetemre mennünk. Csak hétfőn, Csütörtökön és pénteken. Így van egy csomó szünetem, és házim is. De a mai nap nem fogok tanulni. Átmegyek Jackson-hoz, ahogy megígértem neki. Eleanor még aludt, ahogy Danielle is, de írtam nekik egy kis cetlit hogy át megyek Jackson-hoz. Sétálva mentem. Még nincs jogosítványom, ezért nem is vezethetek. Meg azért mert ha vezetnék mindenkinek csak bajt csinálnék. Mindegy is. Út közben lányok kezdték a nevemet kiabálni, és jönni oda hozzám 1-2 képért. Nem értem miért kérnek tőlem közös fényképet amikor én nem vagy híresség. 10 percig beszélgettem velük, majd írtam egy üzenetet Jack-nek hogy mindjárt ott vagyok. Nem lakik tőlünk messze. Pár perc múlva már ott is voltam. Becsöngettem. Kijött egy fiú aki nem Jackson volt, de hasonlított rá.
-Őőő..Szia..Stacy vagyok..És te ki vagy?-kérdeztem.
-Szia Stacy és Rob vagyok. Jacskon iker tesója. Gyere be. Jacskon bent van reggelit csinál.-mondta.
Bementünk a házba. Jack tényleg reggelit csinált. Rántottát. Imádom a rántottát.
-Hé szia Stacy. Örülök hogy eljöttél.-ölelt át Jackson.
-Én is..Nem is mondtad hogy van egy iker tesód.-mondtam.
-Nem kérdezted.-mondta.-Ülj csak le. Kérsz rántottát?
-Igen. Persze.-mosolyogtam.
Leültem a nappaliba, és rengeteg fénykép vett körül. Persze a legtöbb képen Robbal volt.

Körbe néztem. A képeken és a valóságban is hasonlítanak. Kicsit hülye megállapítás volt, mivel ikrek. Mind kettő fiú nagyon helyes. Rob oda állt mellém és nevetni kezdett.
-Ezen a képen éppen Ausztráliában vagyunk.-mutatott rá erre a képre. /<--balra/
-Jó kép lett.-mosolyogtam.-Egyébként te este még nem voltál itt.
-Igen. Reggel érkeztem. Én per pillanat Németországban élek.
-Ezt hogy érted?-kérdeztem.
-A munkám miatt általában sokat költözök.
-Mid dolgozol?-kérdeztem kíváncsian.
-Házak...-mondta.
Kicsit arrébb mentünk egy következő képhez. Már Jackson is csatlakozott hozzánk.

-Ezen a képen azt hiszem nálad voltunk Rob.-mondta Jack nevetve.
-Igen. És itt csináltunk egy csomó álhívást..De akkor még ilyen 19 évesek lehettünk..-mondta.
-Hány évesek vagytok?-kérdeztem.
-Én 26 Rob pedig 27.-mondta Jackson.
-De hát ti ikrek vagytok.-mondta kicsit meglepődve.
-Igen. Rob december 31-én 23:59 -kor jött világra én pedig Január elsején 0:2-perckor. Szóval így vagyok én fiatalabb.-mondta Jackson.
-Huu..Ez nekem magas..-mondtam. A fiúk csak nevettek rajtam.
-Éhes vagyok. Együnk.-mondta Rob és kirohant a nappaliból.
Mi is kimentünk, és leültünk az asztalhoz. Nagyon finom rántottát csinált Jackson. Megint tele ettem magam.
-Csinálunk ma valamit?-kérdeztem.
-Nekem el kell menni a munkám miatt. Ezért jöttem Londonba.-mondta Rob.
-Akkor Stacy ketten maradtunk. Mit csináljunk?-kérdezte.
-Nem tudom. Menjünk el a vidámparkba?-kérdeztem.
-Okés. Csak ketten?-kérdezte.
-Nem hívunk még pár embert. Megcsörgetem Elt és Danit hát ha eljönnek.-mondtam.
-Oké. Akkor értük menjünk?-kérdezte.
-Igen.-mosolyogtam.
Felálltunk az asztaltól, és elindultunk a lányokért. Rob gyedül maradt mert érte az egyik haverja jön, hogy menjenek dolgozni. A kocsiból írtam egy üzit a lányoknak hogy van-e kedvük eljönni, de Danielle nem ér rá. Eleanornak pedig nincs kedve.  Ketten maradtunk. Jackson és én. Ültünk a kocsiba és síri csend volt. Megtörtem a csendet.
-Egyébként miért pont velem akartál ma találkozni?
-Azért mert te vagy a legszimpatikusabb.-válaszolt.
-De ezt nem értem. Van barátom és még így is próbálsz közelebb kerülni hozzám??-kérdeztem.
-Itt vagyunk a vidámparkba. Szálljunk ki és veszek jegyet.-terelte a szót.
Kiszálltunk az autóból és elindultunk a kassza felé. Megvettünk a jegyeket és elindultunk befele a parkba.  Muszáj voltam felülni az óriás kerékre,mert az hosszú ideig megy és beszélni akartam vele. 10 perces sorba állás után feljutottunk mi is az óriás kerékre.
-Jackson nem válaszoltál.
-Mire is?-kérdezte.
-Arra hogy miért közeledsz amikor van barátom?!-mondtam neki.
-Ezt nem értheted.-mondta,
-Nem is próbálod velem megértetni.-mondtam.
-Stacy én nem akarok most veszekedni. Csak egyszerűen jól érezni magam.-mondta.
-Akár haza is mehetek.-mondtam.
-Kicsit nehéz lenne most.
-Úgyis mindjárt leérünk. És akkor szólók hogy ki akarok szállni.-mondtam kicsit mérgesen.
Megtettem. Kiszálltam lent, és elindultam a kijárat felé. Jackson utánam jött.
-Stacy várj már. Most azért mert nem mondom el, elmész?-kérdezte meglepődötten.
-Igen. Egyszerű választ kéne adni, de csak tereled a szót. Ha annyira el akarod mondani,majd hívj fel.
Gyors léptekkel hagytam ott Jacksont. Felszálltam a legközelebbre levő buszra. Végig azon gondolkodtam, hogy miért nem mondhatja el. És azon hogy Harry mit fog szólni, ha meglát ezzel a sráccal a neten. Fent volt egy csomó kép ezzel a felirattal: "Stacy csalja Harry Styles-t". Harryt felhívtam.
-Szia Harry. Ha felmész a twittere vagy bárhova máshova, csak tudd hogy semmi nem történt és nem is fog.-próbáltam magyarázni neki.
-Hé Stacy még is mi történt volna és kivel?-kérdezte.
-Ma elmentem egy sráccal a vidámparkba, El és Dani is jött volna, de nem volt kedve Elnek, Dani meg nem ért rá. A lényeg hogy nem is értem hogy jöhettem el ezzel a sráccal.-mondtam Harrynek.
-De ki ez a srác? És mégis miért mentél el vele? Stacy nem akarok veszekedni de mégis ezt magyarázd meg valahogy.-mondta kicsit emelt hangon Harry.
-Nincs mit magyarázni. Kedvességből elmentem vele a vidámparkba és semmi nem történt. Csak ennyi. Barátkozni akart, mert még új itt Londonba, és az egyetemen velem meg Ellel találkozott elsőnek. Ennyi. Se féltékenykedned, se idegeskedned nem kell ezen. Nem az esetem.-nyugtattam meg, pedig hazudtam. Jackson nagyon is az esetem, de Harryt mindennél jobban szeretem.
-Szóval, semmi nem történt, és nem is fog?-kérdezte.
-Nem. Bízz bennem. Most épp egyedül vagyok, megyek haza Elhez.-válaszoltam.
-Akkor jó. Hiányzol Stacy.-mondta.
-Te is nekem, de már csak 5 nap? Ugye?
-Igen. Szeretnélek már újra megölelni és megcsókolni. Vagy éppen kezeidet megfogni.-mondta Harry a telefonba.
-Ha élőbe mondanád romantikusabb lenne, de így is az volt.-mondtam nevetve.-Ezt megteheted 5 nap múlva.
-Remélem. Kicsim most mennem kell mert van egy interjúnk, és köszönöm hogy szóltál erről a fiús ügyről. Szeretlek.-köszönt el Harry.
-Én is szeretlek.-tettem le a telefont.
Mikor haza értem, azaz Eleanor házába, lehuppantam a fotelbe. El oda jött hozzám, és kínos pillantásokat vetett rám.
-Még is miért mentél el vele?-kérdezte.
-Nem tudom. El akartam menni a vidámparkba,de ez hiba volt így vissza nézve.
-Harry ki lesz  bukva. MEGINT.-dörgölte az orrom alá El.
-Nem lesz. Beszéltem vele.
-És? Ki volt bukva?-kérdezte.
-Nem. Én hívtam hogy elmagyarázzak neki mindent.
-oh...értem..
Megcsörrent a telefonom. Jackson hívott.
-Stacy gyere át és elmondok mindent.
-Nem. Ha el akarod mondani te jössz át.
-De én nem tudom hogy hol laksz..-mondta Jackson.
-Hát igen.. Akkor nincs mit tenni..-mondtam.
-Stacy ezt muszáj lenne.
-Jó akkor.. Tudod hol a Starbucks? A sarkon lefordulsz jobbra és a 10. ház.-mondtam neki.
-Indulok. Szia.-tette le a telefont Jackson.
Eleanor elkezdett kabátot venni.
-Hé. Te hova mész?-kérdeztem tőle.
-Hozok valami kaját. Nando's-ból hozok. Majd jövök. Próbálok sietni.-mondta és elment.
Én felmentem a szobába. 10 perc múlva Jackson a hátam mögött volt.
-Úristen. Megijesztettél.-mondtam neki ahogy hátra fordultam.
-Nyitva volt az ajtó. Gondoltam hogy ide jövök.. Csak itt hallottam zenét.-mondta.
-Ja. El elment, majd jön. Szóval?-flegmáskodtam vele.
-Kimehetnénk az erkélyre?-kérdezte.
-Miért is? Itt nem mered elmondani?-kérdeztem.
-Mert ott sötét van, és könnyebb lenne..-mondta.
-Úristen..Már félek.-mondtam neki, és kimentünk az erkélyre. Leültünk, és a lábunkat lógattuk le.
-Szóval az van hogy...-mondta el Jackson. /szándékosan nem írtam le hogy mit mondott:P/
-Ez komoly?-kérdeztem meglepődve.-Már értek akkor mindent.
-Kérlek ne mond el senkinek.-könyörgött.
-Nyugi nem mondom. De miért nem mondtad el?-kérdeztem.
-Mert az emberek ítélnek. És féltem. Hány óra?-kérdezte Jack.
-8óra lesz.-mondtam.
-Akkor én megyek is. És csak ennyi az ok.-mondta.
-Hé. Köszi hogy elmondtad.-mondtam neki, és lekísértem a lépcsőn.
-Akkor majd csütörtökön az egyetemen. Szia Stacy.-köszönt el és elment.
El is megjött közben. Csak nézett, hogy mit keresett it Jackson. Elmondtam neki azt amit Jackson mondott nekem, amitől ledöbbent. Közben ettünk a kajánkat és azon gondolkodtunk hogy most mit csinálhatnak a fiúk. Majd elmentünk lefeküdni, és reggel korábban kelni.

10komment és következő rész. Aki nem kommentel az légyszíves a vélemény opcionál válassza ki azt amelyiket gondolja. IRATKOZZATOK FEL és csatlakozzatok a facebook csoporthoz amit vagy chaten kérjetek el vagy pedig ha lejjebb mentek megtaláljátok.:)